Tisztelt Olvasó!
A fenyők kevés kivétellel örökzöldek, így a mérsékelt égövi lomberdők világában a tél gyönyörködtető színfoltját adják. Varázsuk kialakulásához tartozik a titokzatos, többnyire nehezen megközelíthető, zord termőhelyük. Az őstermészet vadregényes szépségét, hatalmát sugallják a magashegység, a tajga és Észak-Amerika nagy erdőségeinek fenyvesei. Más fenyők a mediterrán tájak hangulatát tárják elénk. formagazdagságuk szélsőségeit példázzák a fenyőóriások, valamint az ember által szelektált törpefenyők. A XIX. század vége felé, a XX. század elején a világ különböző tájain őshonos fenyők, örökzöldek kezdtek elterjedni Európán keresztül, hazánkban is. Az örökzöldek hazai elterjesztésében talán a legtöbbet gróf Ambrózy-Migazzi István tette a  Malonyai-kert, valamint a Jeli-arborétum alapításával. Nagyapám, Dr. Folly Gyula a Badacsonyörsi arborétum létrehozásával szerzett kimagasló érdemeket. A többnyire csak fenyőkből álló gyűjtemény Veszprém megye területén, Badacsonyörsön, a Kisörsi-hegy déli oldalában, a Balaton közelében található. A látogató három különböző korú gyűjteményt láthat, amelyet a Folly család három generációja telepített. Az európai hírű arborétum karakterét elsősorban a cédrusok és a ciprusok adják. Gerd Krüssman, világhírű dendrológus is nagy elismeréssel szólt a gyűjteményről: Olyan mint egy ékszerdoboz, kicsi, de minden darabja kincset ér!" A különböző politikai, gazdasági nehézségek (világháborúk, államosítás, tulajdoni és kezelési viszonyok folyamatos változása) mellett is családunk az arborétumot fenntartotta, további telepítésekkel fejlesztette. A kiadvány elsősorban az arborétum bemutatását szolgálja, és egy kicsit a fenyők misztikus világába igyekszik az olvasót, látogatót elkalauzolni. Kellemes időtöltést kívánok!
Az Arborétum jellege, funkciója
Az arborétum területe 3,6 hektár, a közvetlenül kapcsolódó erdőterület 1,6 hektár. Botanikai értékei mellett tájképi, kultúrtörténeti, földtani értékei is fontosak. A Kisörsi-hegy déli oldaláról páratlanul szép kilátás nyílik az Örsi-hegyre, a Badacsony felé, az ábrahámhegyi Szent Iván-kápolnára. A Balaton szemközti oldalán a Fonyódi-hegy jellegzetes kettős dombja emelkedik ki a víztükörből. Látjuk innen az ország egyik leghíresebb szőlőterületét és történelmi borvidékét, a badacsonyit. A kígyózó szőlősorok a művészi igénnyel kialakított présházakkal minden évszakban megkapó látványt nyújtanak. Az örökzöldekből álló Folly arborétum is tájformáló hatású, főleg télen messziről feltűnik és gyönyörködtet. telepítések három főidőszakát tekintve a  legidősebb egyedek 90-100 évesek. A II. világháborút követő telepítések 35-55 évesek, míg az utolsó generáció telepítéseinek növényanyaga néhány évtől 35 évesig terjed.Az arborétum dendrológiai értékei - annak ellenére, hogy területe igen kicsi, nemzetközileg elismertek. Ez az örökzöldekből álló gyűjtemény lehetőséget ad a fenyők növényrendszertani bemutatására, így oktatási bázisterületként is működik. Jelentős értékű az atlasz cédrus állomány. Honosítási, nemesítési kísérletek, ökológiai és fenológiai megfigyelések folynak az arborétum területén. Kiemelkedő szerepe van az arborétumnak a ciprusok és cédrusok meghonosításában, szaporításában. Földünkön mintegy ezer nyitvatermő faj él. Ebből hatszázra tehető a mérsékelt égövi fenyőfajok, természetes változatok száma. A Folly-arborétum területén megtaláljuk ezek egyötödét (130 fenyőfaj, 20 lomblevelű fafaj, 20-30 örökzöld és lombhullató cserjefaj él itt). Borókákból jelenleg 16 faj található itt, némelyik több változatban. A jegenyefenyő és lucfenyő nemzetségből több mint 15 faj fordul elő annak ellenére, hogy ez a száraz, napos, déli kitettség nem kedvező termőhely számukra. A "hosszútűs" fenyők (Pinus nemzetség) számos egyede igen jól fejlődik a száraz körülmények ellenére, a fajok száma 35. Az arborétum természetvédelmi értékét a kerítésen belüli permi vöröshomokkő-előbukkanás és a tölgyes erdő is emeli, mely a terület eredeti növénytársulásának tekinthető.
Video az Arborétumról
Az Arborétum története
Hazánkban egyedülálló, ahogy egy család egy évszázadon át ezen elő fenyőmúzeum megteremtésén fáradozott, és napjainkban is fenntartásáért, fejlesztéséért tevékenykedik. Dr. Folly Gyula pécsi orvos volt az, aki elsőként az 1900-as évek elején a hegyoldalba, az ekkor cseres-kocsánytalan tölgyes állomány helyére egzótákat ültetett. A terület, amelyen a telepítést megkezdte, mintegy 0,4 hektár, amely ma is a gyűjtemény magját képezi (XI. a. parcella - Öreg-arborétum).
 Olyan fajokat igyekezett összegyűjteni, amelyek jól hasznosítják a Balaton helyi mérséklő klímáját, és jól tűrik a szárazságot is. Elsősorban a mediterrán származású és más világrészek hasonló adottságú területeinek növényeit ültetve. Felvette a kapcsolatot külföldi, főleg nyugat-európai faiskolákkal (Barbier et Co, Hesse, Orleans, Rovelli, Pallanza, Weaner Veitch and Son, London-Chelsea), amelyek a kiválasztott anyagot több éven át előnevelték, kosarakban szállították. A mintegy l00 növény telepítése során 60 m3 követ termeltek ki a kézzel ásott ültetőgödrökből. A növények ültetéséhez szükséges vizet a Balatonból faedényekben szállították fel szamárháton. A telepítéseket kerttervezési elképzelés nem előzte meg. Mivel  hazánkban ismeretlen fajokat telepített, nem ismerte azok nálunk várható méreteit, így az Öreg-arborétum jelenleg helyenként sűrű, és tisztás foltok pedig ott találhatók, ahol a növények az elmúlt aszályos időszakban kipusztultak.
Az alapító halála és az első világbáború. megakasztotta a telepítés lendületét A két világháború közötti időszakban gyakorlatilag teljesen szünetelt az arborétum fejlesztése. Ezalatt a család az édesapa iránti tiszteletből-igyekezett a kis arborétumot fenntartani. Szerencsére a második világbáború alatt nem érte komolyabb károsodás a kertet. 1950-hen a családi birtok egy része állami tulajdonba és a Badacsonyi Állami Gazdaság kezelésébe került Majd 1953-hen újra megkezdte az egzóták telepítését az alapító fia, dr. Folly Gyula (1911-1979) közgazdász. Először az arborétumban található lakóház előkertjét és környéket ültette be. Majd fokozatosan észak felé haladva, a többi teraszra is került növényanyag. A növények életfeltételei közül a megfelelő mennyiségű csapadék hiányzott a legjobban. Nem sokkal ezután történt az Öreg-arborétum mellett 1964-ben az atlasz cédrus állományszerű telepítése (XI. b parcella) és 1970-ben a valódi európai ciprusok ültetése (VI., IX. parcella, díszfaiskola). A Badacsonyi Állami Gazdaság több parcellát adott át a gyűjteményes kert bővítésére, amelyeken a szőlőt már régebben kivágták. Az átvett szőlőterületeken a telepítő munkát már az unoka, Folly Gyula agrármérnök végezte és végzi jelenleg is. 1977-ben díszfaiskolát létesített a lakóház bejáratával szemben, amelynek bevételéből biztosítja az arborétum egyre növekvő fenntartási költségeit. Természetesen a gyűjteményes kert idősebb részén is végeztek további ültetéseket. 1981-ben Folly Gyula nyugat-európai gyűjtőútjáról mintegy száz "új" növényfajt, illetve fajtát hozott, amelynek jelentős része a felső teraszra (X. parcella) került. Munkásságát dicséri az Öreg-arborétum alatti volt parlag (XII. parcella) beültetése is. Az 1980-as évek közepe táján az arborétum területét állami támogatással bekerítették, ezzel megakadályozva a vadkárosítást és a lopásokat. A kárpótlást követően az államosított területeket Folly Gyula visszavásárolta, így az egész terület az eredeti birtokos, a Folly család tulajdonába került. Az arborétum az 1997. évtől a Balaton-felvidéki Nemzeti Park fokozottan védett területéhez tartozik. Az arborétum fenntartási munkája, tervszerű, összehangolt fejlesztése az Állami Erdészeti Szolgálat Veszprémi Igazgatósága támogatásával folyik. A természetvédelmi felügyeletet a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatósága látja el.
Természeti viszonyok
A földtörténet perm időszakában, az őstenger partjának közelében a szárazföldi térszínen vörös homokkő halmozódott fel. A déli lejtőkön alul már a sziklák konglomerátumosak (a homokkő kisebb-nagyobb kavicsokkal cementálódott). Az arborétum alsó részén pedig lösztakaróból alakult ki a talaj. Az arborétum talajviszonyai változatosak. Erdőtalajok, ezek lejtőhordalékai és erodálódott formái váltakoznak. Az arborétum alsóbb része enyhe lejtésű, az Öreg-arborétum és a felette húzódó tölgyes erdő meredekebb (20-30°-os) domboldalban fekszik. A terület tengerszint feletti magassága: 159-235 méter között változik. Régebben az arborétum nagy részén szőlőművelés folyt. A szőlőtermeléshez elengedhetetlen fontosságú volt a teraszok kialakítása. A támfalak építésével csökkentették a terület lejtését, az eróziót, mindezzel javítva a talaj vízellátását és víztartóképességét. A szárazföldi (kontinentális), a mediterrán és az atlanti légáramlatok a Balaton nyugati térségében váltakozva érvényesülnek. Az átlagos évi csapadék mennyisége 650 mm körüli. Ebből a tenyészidőszak csapadékösszege mintegy, 400 mm. A meghatározó éghajlati jellemzők mellett nagy jelentősége van - a terület sajátos adottságai miatt - a kedvező helyi klímának. A Balaton nagy vízfelületének fény- és hővisszaverő hatása igen előnyös. A fenyőkertet az Orsi-hegy, Abrahám-hegy és a Bagó-kő öleli körül, mintegy menedéket nyújtva az északi és keleti szelek ellen. A dél felől érkező magasabb páratartalmú balatoni levegőt a domborzat szinte megfogja, jóval párásabb viszonyokat teremtve a hegyív által körülvett területnek. Az északi szelek elleni védőhatást fokozza az arborétumhoz kapcsolódó erdő és az e célra telepített erdeifenyő sáv is. A déli kitettség is jelentősen hozzájárul a terület felmelegedéséhez. A hűvösebb, kiegyenlítettebb klímát igénylő fajok részére ez a termőhely már túlságosan meleg és száraz.
Az arborétumhoz kapcsolódó erdő
 Az arborétumhoz kapcsolódó erdő Az arborétum felett húzódó védett erdőben is érdemes egy kis körsétát tenni. Az erdő fontos talajvédelmi funkciót tölt be, továbbá az arborétumnak védelmet ad az északi szelektől. Tájképi értéke kettős. Az Orsi-hegy vonulatának részeként az arborétumnak megfelelő természetes hátteréül szolgál. A kisebb dombtetőről, az alacsony növésű tölgyfák koronája közül kitekintve a balatoni kilátásban gyönyörködhetünk. A látogatóknak ez a terület is sok érdekességet nyújt. Az arborétum alsó részén régebben cseres-kocsánytalan tölgyes természetes erdőtársulás lehetett. Az atlasz cédrus állomány mellett a molyhos-cseres tölgyes erdőtársulás nyomait fedezhetjük fel. Fafaj összetételére jellemző a kocsánytalan tölgy, molyhos tölgy, cser és virágos kőris gazdag cserjeszinttel. Védett lágyszárú növényei: pirítógyökér, nagy ezerjófu, kis ezerjófű, agárkosbor, bíborkosbor, madárfészek, fehér madársisak. Az arborétum feletti részen a természetes erdőtársulást már a mészkerülő kocsánytalan tölgyes alkotja. A dombtetőn a permi vörös homokkő sziklák hasadékában, a rendkívül sekély talajon a törpenövésű kocsánytalan tölgyes szinte "bokorerdő" képet mutat. Gyepszintjének értékes növénye a csarab.
|
